Ferrero kezdetekben

A többi márkánál megszokott történelmi összefoglalót most kivételesen kihagynám, ugyanis a Ferrero cég történetéről egy nagyon jó magyar nyelvű összefoglaló olvasható a cég hazai weboldalán (bárcsak ez minden gyártóra igaz lenne).

Így is elég hosszú lesz ez a poszt, de szeretném a legtöbb terméküket felvillantani, amelyekkel találkozhattunk. Nagyon sokan talán nem is tudják, hogy a megszokott Mon Chéri/Rocher/Raffello hármas mellett mennyi termék tartozik még a céghez (najó, talán a Nutella még a többségnek megvan).

Első híres termékük a Pasta Gianduja. Ez tulajdonképpen egy massza, ami sztaniol papírba csomagolva került forgalomba, szeleteket lehetett vágni, és kenyérre kenve pótolta nemcsak a csokoládét, de a szalámit és a sajtot is. Jóízű, tápláló és olcsó is volt. A terméknek óriási sikere volt, ezért egy év múlva már megszületett a termék 21 grammos, azonnali fogyasztásra szolgáló kiszerelése. A későbbiekben ezt még próbálták továbbfejleszteni, meglehetős sikerekkel, ha a köztes állapotot (Cremalba) talán nem is ismerjük, de a fejlesztés végeredménye, a Nutella már biztosan mindenkinek ismerősen cseng.

1957-ben bevezettek egy új terméket a német piacra, melynek neve Mon Chéri. Valószínűleg mindenki kóstolta már, a legnagyobb poénja az egész meggy a közepém, ami egy alkohol töltelékben úszkál. Mindezt pedig egy csokoládéburok veszi körül, amit sikerült úgy megkomponálniuk, hogy azonnal elolvad az ember szájában.

Még ennek az évtizednek a végén egy nápolyis termék is színre lépett, a két ostyaréteg között kitüremkedő mogyorószemcsés mogyorókrém tuti befutónak bizo nyult a Nutella után. Ez a mai napig elérhető Hanuta.

60-as évek

A háború után jelentősen megváltoztak a vásárlók igényei, egyre in kább a minőségi termékek iránt érdeklődtek. Ezt felismerve született meg az 1960-as év második felében az a csokoládé, mely sok tejjel és kevesebb kakaóval készült, így biztosítva a gyerekek számára a tápanyagban dús tejet és az alacsonyabb kakaótartalom miatt a könnyebb emészthetőséget. Az így kifejlesztett ízvilág azóta is visszaköszön számos termékben, nemzetközi márkaneve Kinder lett. Ez előszőr táblás csokoládét jelentett, majd pedig elkezdték a manapság is ismert tojás alakú, játékot is tartalmazó kiszerelésben is forgalmazni.

Ebben az évtizedben jelent meg az első Duplo szelet is, ahol szintén a gyerekek igényeire gondoltak, amikor meglepetés matricákat rejtettek a csomagolásba.

Szintén a mai napig kapható a Ferrero Küsschen, amelynek csomagolása a cégre jellemző módon ízléses, maga a termék alapja pedig a nagyszemű mogyoró, amelyet egy vastag mogyorókrém ötvöz, vegül pedig mindez egy csokoládé köntösbe van bújtatva.

Az évtized végére a cég egy nagyot mert gondolni és a csokoládé világából kilépve egy új apró terméket próbált ki. A Ferrero egyik legnagyobb elrugaszkodásának mondható a legkisebb termékük bevezetése, ami nem más, mint a Tic Tac cukorka. A kis pirulák elsőként mentás ízesítésűek voltak, ami nagyon hamar az egész világon sikeres lett. A sikerhez az ízen kívül hozzájárul az akkor egyedinek mondható csomagolás is, és a fülbemászó reklámszlogen is - "csak 2 kalória". Napjainkban már nagyon sok ízben kapható, és szezonális termékekkel is meglepik néha a rajongókat.

70-es és 80-as évek

1970-ben a Yogurette epres ízét ismerhették meg az édesszájú gyümölcskedvelők, ami annyira sikeres lett, hogy mai napig újabbnál újabb gyümölcsös termékekkel lep meg minket a cég.

A Ferrero aranyérmes terméke pedig csak ez után, 1984-ben érkezett meg. De azt hiszem sokan egyetértenek velem abban, hogy ez esetben igaz a mondás: „jó munkához idő kell”. A Rocher központja egy egész mogyoró, körülvéve egy lágy, krémes töltelékkel. Ezt még egy vékony és ropogós ostya övezi, ami csokoládéval bevont aprított mogyoróval van körbe véve. Az elegáns dombornyomott arany papír mindenki számára egy kifinomult termék érzetét sugallja. A Rocher diadala odáig vezetett, hogy napjainkra a cég szimbolumává vált. Persze a siker a jól felépített eleganciát sugárzó reklámsorozatnak is köszönhető.

1988-ig kellett várni az én kedvenc Kinder termékemre, a gabonapelyhekkel töltött tejes Kinder Countryra.

90-es évek

A nagy sikerre való tekintettel 1990 nyarán ismét egy, az elegencia jegyében született terméket adott ki a cég. Ezt most fehér ruhába öltöztették, és úgy gondolták, hogy a nyári szezonra limitált darabszámban megpróbálkoznak egy szokatlan ízvilággal. Bejött, a kókuszos íz annyira népszerű lett, hogy hamarosan rájött a cég, hogy a Raffaellora a fogyasztóknak egész évben szükségük van, csakúgy, mint a többi különlegességre.

Ez az évtized is a kreativitás jegyében zajlott, ugyanis még ezen a nyáron egy újabb terméket köszönhetünk Michele Ferreronak, ugyanis az ő ötlete volt, hogy valami „cool” kell a fiúknak. És ezzel a cool érzéssel indultak útjukra sorra az ízletes termékek, amelyek tartósítószert nem tartalmaznak, és a nagy melegben a hűtőből kivéve igazi frissítőként hatnak a fogyasztóra. Így született meg a Kinder tejszelet, majd a Kinder Pingu (1992) és a Kinder Paradise (1994), amelyek hamarosan nem csak a fiúk, hanem a lányok kedvencévé is váltak.

Ezt követték a zacskónyi zsebcsokik, a Schoco-Bons, majd az imádni való vizilovak mosolyogtak ránk, sok gyerek kedvencévé vált a jól megformált Happy Hippo.

1996-ban az igazán olaszos Giotto termékkel próbálták levenni a fogyasztókat a lábukról, bár véleményem szerint a többi termékhez ez nem adott igazán semmi pluszt.

1998-ban azonban egy igazán király hűsítő desszertet ismerhettünk meg tőlük. Ebben a karamell tölteléktől különleges tejszeletet egy mogyorószemcsés csokiburok óvja a melegtől, ez pedig nem más, mint a jól ismert Maxi King.

Ennek az évtizednek a végét, akár a "felnőttek évének" is nevezhetnénk, ugyanis 1999-ben főleg azokra gondoltak, akik olykor fárasztó napokat élnek meg, akiknek jól esik egy kis „kávészünet”. A Pocket Coffee nagy sikert aratott a nemzetközi piacon, három szem csoki álítólag egy csésze kávét helyettesít.

Ugyanebben az évben kiadták ráadásnak a Kinder Buenot.

Napjainkban

2006-ban egy újabb desszertet indított útjára a Ferrero Gran Soleil néven, ami kis hazánkba sajnos még mindig nem érkezett meg :-(
Ez egy igazi forradalmi újítás, a dobozban található terméket bármilyen éghajlati viszonyok között lehet tárolni, és nincs más dolgunk, mint fogyasztás előtt két óráig fagyasztóba tenni, majd felrázni, és már kész is a hűsítő citromos vagy akár cappuccinos desszert. Az eredmény a sorbet és a jégkrém között van valahol félúton.

A sok fantáziadús termék után egy kis alkotói válság következett :-)
2007-ben, a Ferrero Garden által megismerhettük a mandula, a pisztácia illetve a mogyoró közepű, gyömölcsös tejkrémben úszó bonbonokat, amelyek a jól ismert ostyarétegbe burkolóztak, amit a finomra csiszolt gabona övez. A különböző színárnyalatú csomagolás más és más ízeket takar.

A 2008-ban született Rondnoir különlegessége a központi étcsokoládé gyöngy, amely úgyszint étcsokoládékrémbe mártózik és a külső ostyarétegen is étcsokoládé reszelék van.