Mogyoróvaj
Emlékeztek Joe Black arckifejezésére, amikor először kóstolta a mogyoróvajat? Egy kanállal neki se volt elég belőle. Én is így vagyok a mogyorókrémmel. Azt hiszem ezek az ételek is azok közé tartoznak, amit valaki vagy módfelett élvez (mint pl. én a mogyorókrémet), vagy rá se tud nézni (én a mogyoróvajra).
Mielőtt megismerkednénk a Nutellával, szeretném tisztázni a nagy különbséget a két étel között. Igen, ha valakinek már ez is újdonság lenne, a mogyoróvaj nem ugyanaz, mint a mogyorókrém.
A „természetes” mogyoróvaj csak pörkölt földimogyorót és sót tartalmaz. Persze a legtöbb fogyasztói márkában a mogyorón és a són kívül vannak egyéb összetevők is, mint glükóz, hidrogénezett olajok, ezekkel azonban most nem foglalkozunk. Alapvetően két válfaja van: a smooth (teljesen kéremes) és a crunchy (enyhén darabos). Mind a krémes, mind a darabos változat Észak-Amerikában és Hollandiában nagy népszerűségnek örvend, ők főleg szendvicsekre kenik lekvárral. Ez a változat olyannyire elterjedt, hogy külön nevet is érdemelt: ez a klasszikus PBJ (Peanut Butter & Jelly, azaz mogyoróvaj lekvárral). Elkészítése igen egyszerű, többek között ezért is szeretik a háziasszonyok: Végy egy szelet pirítóst vagy kétszersültet! Kend meg bőségesen mogyoróvajjal, majd vékonyan a nagyi isteni lekvárjával, és kész is a csemege. Maga a mogyoróvaj nem hiányozhat egy amerikai háztartásból sem, miként nálunk is, természetesen odaát is számos változattal találkozhatunk a boltokban. Azonban akkor sem kell kétségbe esnünk, ha mi magunk szeretnénk előállítani, csak egy megfelelő aprítógépre van szükségünk. A pirított mogyorót egy kis sóval és zsiradékkal egészen finomra daráljuk, és ezzel már elő is állt a krémes bio mogyoróvaj.
Mogyorókrém
A mogyorókrémet házilag ennél már nehezebb elkészíteni, mivel az alkotóelemei között szerepelnek nehezebben beszerezhetők is: mogyoró, kakaó, kakaóvaj, növényi olajok. Emiatt ezzel inkább már késztermékként találkozunk, természetesen itt is meglehetősen nagy választék áll rendelkezésre. A legelterjedtebb a Ferrero által forgalmazott Nutella, ami mint márkaév 1964-ben született. A minőségi alapanyagoknak köszönhetően „Kismókusok kenyérre is kenhetik, nagymókusok süteménybe is tölthetik”, a hozzám hasonló bátrak pedig kiskanállal magukban is ehetik. A Nutelláról mindig eszembe jut pár nosztalgikus emlék, mint amikor nyolc évesen a nagyobb közértekben járva nyafogtam anyunak, hogy azt az üveges krémet tegyük be a kosárba, hiába mondta mindig, hogy nem, mert tönkre megy a fogam és olyan duci leszek, mint a szomszéd kislány… (bár utólag kiderült, hogy időhiány miatt őt mindennap tejbegrízzel tömték, ettől lett akkora feje, mint a luftballon). Szerencsére már akkor is az „egykék” névjegyét hordoztam magamon, akaratos voltam és meggyőző, így a pénztár pulton mindig ott figyelt a kis üveg.
A cég persze gyorsan ráérzett a lehetőségekre, így a sima mogyorókrémet különféle formákban próbálták felturbózni az újdonságra vágyó vásárlók számára. Ennek talán egyik legismertebb változata a Milky Way, ami tejkrémet is tartalmaz (ami az íz szempontjából vitatható, hogy adott-e hozzá a termék élvezeti értékéhez, de a design irányából nézve ehhez kétség nem férhet). Biztos sokan emlékeztek még a fehér-barna spirálos üvegre, sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy már csak emlékeinkben létezik, ugynis jó ideje nem találom egyik bevásárló központban sem, illetve a forgalmazó weboldalán se találtam már rá hivatkozásokat. A konkurrencia persze megtalálta a felmerült piaci rést, és özönlenek a különféle kompatibilis termékek (sőt találkozatunk egyéb változatokkal is, manapság már epres ízesítéssel is kapható).
Nutella
Nézzük csak, mi a titka a kis üvegnek, hogy immár 46 éve nagy sikernek örvend világszerte.
A design egyszerű, önmagáért beszélő, nem is változtattak rajta a gyártók az évek során. Az illusztrációt látva önkéntelenül nyel egy nagyot minden csokiimádó, vagyis a céljukat elérték a tervezők.
Amint lecsavarjuk az műanyag üvegtetőt, majd leerőszakoljuk a fóliát a csupor szájáról, máris érezzük az ínycsiklandozó csokoládés aromát, ami keveredik a mogyoró illatával. A látvány magáért beszél, felfedezhetjük, hogy a színpaletta mit is nevez csokoládébarnának, emelett a fénye is nagyon szép, a gusztusos csillogás fontos szempont lehetett a hozzávalók összeállításánál. Ezt követően megint nyelünk egy nagyot, mire végre szánkban érezhetjük a tömény ízvilágú puha, selymes krémet, ami meglepő módon igen kevés mogyorót (13%) és kakaóport (7,4%) tartalmaz. Miután lenyeltük az utolsó falatot is, még mindig érezzük a mogyorókrém utóízét egy jó ideig, a szánk kicsit cuppogós lesz. Hogy mit lehet ez ellen tenni? Együnk még egy kanálkával...
Energiatartalom: 530 kcal/100g
Ára: 599 Ft/400g (CBA) - a klasszikus íz amit még nem sikerült lemásolni, szerencsére az ára is barátságos