Ajándékba kaptam ezt a szép, mélylila dobozos desszertet, amely Ypsilon barocco névre hallgat. Első látásra valami belga különleges desszertnek gondoltam. De nem! Kérem szépen ez a Mi csokoládénk (mondjuk olyan nagyon nagyot se tévedtem, a csokoládé az belga, tehát valami hasonlóságot kiszagoltam :)

Ésik Zsanett és Kéninger Csaba alkotta ezeket a finomságokat. Azon is tűnődtem, hogy miért „Ypsilon”. Kromoszómára utal, talán valami pasis csoki vagy a koordináta-rendszer függőleges tengelye? Utóbbi elég képtelennek tűnt. Kis böngészés után megtudtam az elnevezés okát: az Ypsilon martinis pohár formájáról kapta nevét, bár szerintem inkább egy stampedlis pohárra hasonlít, habár tény, hogy az a név kevésbé hordozna magával hasonló luxus érzést :-)

De ezek mit sem számítanak, a lényeg a bonbonok íze…

Havana Cherry

Az első kiválasztott szemet szokásomhoz híven megfeleztem, hogy lefényképezzem azt is Nektek. Sajnos nem sikerült szépen vágnom. A pohár csokija ugyanis vastag, a közepén a krém lágy, vágástechnikai szakember férjem pedig éppen nem volt kéznél, így az első próbálkozásnál a tetején lévő csokiréteg belesüppedt a krémbe és szétnyomta az egészet. Emiatt kivételesen nem csak saját képeket raktam a blogba, hanem a cég weboldaláról is letöltöttem párat, remélem nem haragszanak meg érte.

Maga a weboldal is megér egyébként pár szót, kicsit nehéz volt rátalálni, de kimondottan szépen elkészített oldal. Nincs túlbonyolítva, de mégis minden információ megtalálható rajta, és van már online rendelés is. Persze nyilván ebben az árkategóriában már elvárás egy szépen megtervezett és kivitelezett oldal.

Nade visszatérve a lényegre, a vágásra.. miközben épp morogtam magammal, hogy nem sikerült szépen kettéválasztani a kis bonbont, azonnal elbűvölt az illatfelhő, ami körbevett. Nagyon intenzív, nagyon kellemes aromák az első másodperctől kezdve.

Természetesen az ízre se lehet panasz (persze a weboldalhoz hasonlóan, ebben az árkategóriában már nyugodtan bízhatunk abban, hogy a legjobb minőségű alapanyagokat használják a mesterek), isteni finom az étcsokoládé (70%) pohárka. Az elsőként kóstolt meggy intenzív illatú és ízű. És ami igen dicséretes, hogy nem csak egy tömény alkohol ízt kapunk, hanem egy jóval összetettebb ízvilágot. Az első falatnál csak enyhén éreztem az alkohol ízét, egyértelműen a csokoládé és a pikáns gyümölcs volt a domináns. De amikor egy nagyobb falatot ettem, ott már előjött a rum erős, maró hatása. A marcipánból lehetett volna egy kicsit több a pohárban, talán ezért adnék egy mínusz pontot, de mindent összevetve ötös az ízharmónia.

Értékelés - ötös

Indian-Mango Ginger

Ennél a darabnál már gyakorlottabb voltam, sikerült fényképezhető állapotra vágnom. Tény, hogy a rajzolt bonbon dekoratívabb, de ez élethűbb ;-) Persze hogyne lenne élethű, ha éppen itt fekszik előttem az asztalon (mondjuk ha bonbon esetében beszélhetünk életről, az is csak másodpercekig fog tartani).

A csokoládénál itt már túl nagy újdonságokra nem számítottam, hozza a tökéletes formát. Ehelyett mint mindig, amikor egymás mellett azonos gyártó különféle ízesítésű termékeit kóstolom, most is határozottan rámentem a töltelékek aprólékos kóstolgatására. Amiből itt is (miként a képen is látható) több rétegben kapunk, így lehet ezeket boncolgatni.

Először megkóstoltam a gyümölcspürét. És igen, igen! A meggyes is meggyőző volt, de máris látszik, hogy lehet jobbat is csinálni. Ezek után el se tudom képzelni, hogy az utolsó bonbon mennyire finom lesz, ha így folytatódik a tendencia. Habár ritkán jutok hozzá, de imádom a mangó mindenféle elkészítési módját, és ez a mostani se okozott csalódást. A pohár tetején a gyömbér izgalmas volt, és cseppet se meglepő módon a mangó-gyömbér ismét bizonyította, hogy nagyon összeszokott páros. Ha az előző ötös, akkor ez kétség kívül plusz egy csillagot megérdemel.

Értékelés - csillagos ötös

Raspberry Marcipán

Ez a pohár megint kifogott rajtam. Összetört.

De szerencsére ez csak a fényképre igaz, továbbra is csak jókat tudok írni. A málna annyira valódi, hogy még a kicsi magok is ropognak a fogam alatt. Ez önmagában persze nem feltétlenül előny, de a mai világban a technológiától függetlenül érdemes benne hagyni a termékben valamennyit, hogy a vásárlónak ne legyen szemernyi kétsége se, hogy mit is eszik. Legalábbis engem ez meg szokott nyugtatni a sok "jellegű" és "ízű" termék között.

Ebben az esetben kitüntetett szerepet kapott a marcipán is. Bár külön nem írtam, de marcipánnal az előzőekben is találkozhatunk, a leírás alapján eredeti lübecki marcipánt kóstolhatunk. A városról és annak termékéről azt hiszem már ódákat zengtem, úgyhogy nagyon nehéz lett volna itt meglepetést okozni nekem. Sajnos nem is sikerült, finom-finom, de azért nem lesz a szerelmem. Pedig a kompozícióval nincs gond, a málna édes, lédús, hagyja érvényesülni a marcipánt. Viszont így összességében az előzőekhez képest szerintem kicsit unalmas.

Értékelés - négyes

Bluberry Vodka

A vágást már nem is nagyon említem, természetesen nem sikerült, úgyhogy marad a weboldalról kinyert kép. Bevallom nem számítottam túl nagy csodára, miként azt már szintén sokszor megírtam, az alkoholos édességek nem tartoznak a kedvenceim közé, na most vodka névvel az ember azért valami markáns, férfias ízvilágra számít.

Először emiatt óvatosan csak a gyümölccsel próbálkoztam, idáig nagyon biztató a kezdet. Az áfonya fanyarkás íze nagyon jól megfér a domináns étcsokoládéval. És az előzővel ellentétben most egy pozitív csalódásról számolhatok be. A vodka igazán izgalmassá teszi, megint csak nem egy durva, brutális alkoholíz telíti be a szánkat. Szóval kellemes arányok, és számomra is meglepően jó ízkombináció.

Marcipán persze továbbra is van, de azért a fentiekkel már nem tud versenyre kelni, sajnos ez esetben is háttérbe szorul. De a lényeg az összhatás, az pedig egyértelműen finom, érdekes. Ajándék gyanánt ez illik talán leginkább egy férfihez, ha célcsoportként ebben a nemben gondolkodunk.

Értékelés - négyötöd

Williams Pear-palinka

A vágást itt már nem is mondom (bevallom itt már nem is próbáltam, feladtam). További mentegetőzéssel kell kezdenem, sajnos nem is nagyon szeretem ezt az ízvilágot. A körte persze még jöhet, azon belül a vilmos már nem a kedvenc, a pálinkák pedig nagyon messze állnak tőlem. Ez ugye klasszikusan a válogatás dobozok hátránya, hogy becsúsznak olyanok is, amelyeket amúgy az ember talán sose venne, de másrészt mindig érdemes próbálkozni, mivel bármikor tanulhat az ember magáról is valami újat.

Nem, a végső verdikt azért nem az lesz, hogy imádtam és holnaptól csakis ilyet, de azért persze megkóstoltam ha már itt nézett rám (ha már a külsőről beszélünk, a színek ugyan nem teljesen olyanok, mint a képen, de nagyon kellemes, gusztusos külsőt adnak a bonbonnak).

Szóval magamról nem tanultam semmi újat, továbbra se szeretem a pálinkát, ami azonban sokkal érdekesebb, hogy a bonbonban nagyon erős dió ízt lehet érezni, ami viszont kimondottan jól jön ki ebben az esetben. Maga a pálinka egyébként nem mindenfelé szétfolyó állapotában került a csokiburok közepébe, hanem egy nagyon kellemes nedves, de inkább pürés állagra főzték fel. A dió mellett még egy kis vaníliát lehet benne felfedezni, szóval mindenképpen érdekes, nagyon összetett ízvilág.

Aki szereti ezt az italt, annak tuti befutó, mert a maga nemében jó. Erős az alkohol illata, íze. A marcipánhoz pedig úgy általában illik az alkohol, főleg ha az egész termék kellemesen szaftos.

Értékelés - nálam négyes, de esélye se volt

Egy 6 szemes desszert ára : 2500,-

Kicsit utána kellett nyomoznom, mert amikor kaptam, akkor még nem ismertem a márkát. Azóta a Westend csokiszigetesnél láttam, és a Budagyöngye Bevásárló központban, de gondolom több helyen is feltűnik ez a finom hazai desszert. Remélem a ChocoMe és társai mellett egy újabb magyar sikertörténetet ünnepelhetünk bennük a közeljövőben.