A csokoládé a legjobb terápia

Fontosnak tartom, hogy olvasóim jobban megismerjék a csokoládé értékeit, és minél többet megtudjanak az édességekről, s arról, miben különbözik egy prémium termék – az árán kívül – egy bármilyen más csokoládétól.

Facebook követők

Ha tetszik a blogom és naprakész információkat akarsz olvasni a témában, kérlek, nyomd meg a Tetszik gombot és kövess a Facebookon is!

Címkék

áfonya (1) alkohol (2) amano artistian chocolate (1) anglia (4) anthon berg (2) ausztria (7) bahlsen (1) bakos (1) balaton (1) banán (2) barack (1) belgium (13) boci (1) bodza (1) bolondos húsvéti zöld kocka (1) butlers (1) cachet (1) cadbury (2) café~tasse (1) caffarel (1) camille bloch (1) carol matthews (1) cavalier (1) chili (2) chocoMe (4) cioMod (1) citrom (7) clafoutis (1) coll (1) coppeneur (1) côte d´or (2) cremino (1) cseresznye (2) csokoládé (79) csokoládéimádók klubja (1) csokoládés narancsos pite (1) csokoládés szalámi (1) csokoládés teás süti (1) cukor (1) cupcake (1) Curly Wurly (1) dánia (3) diabetikus (1) diane (1) dió (1) domino (1) dr.quendt (1) duna pláza (1) e.wedel (1) earl grey (1) eper (3) ét (12) étcsokoládé (1) extra dark lindor (1) fahéj (1) fehér (5) feodora (2) ferrero (5) foci (1) fradi (1) franciaország (3) fürst (1) gabriel (1) galler (1) godiva (2) grand marnier (1) gran savoia (1) griesson (1) gyömbér (4) hägges (1) hazelnut lindor (1) heidel (2) heilemann (1) horvátország (2) húsvét (2) ildefonso (1) interjú (1) írország (1) joghurt (1) kaktuszfüge (1) kandírozott narancshéj (1) karácsony (3) karamell (4) kávé (7) kázmér és huba (2) keksz (3) kit kat (3) kit kat senses (1) kókusz (2) lambertz (2) lengyelország (1) lepény (1) lime (4) lindor (1) lindt (11) Madagaszkár (1) madécasse chocolate (1) magyarország (7) majani (5) málna (2) mandula (4) maracuja (2) marcipán (8) mars (1) mathez (1) mazsola (1) melkesjokolade (1) mészáros gábor (2) méz (1) mézeskalács (1) michel cluizel (2) mikado (1) mikulás (1) Milka (1) milka (10) milka & oreo (1) milka snax (1) Milka Tender (1) milk chocolate lindor (1) mindenki szereti (1) mirabell (2) mogyoró (12) mogyorókrém (1) mogyoróvaj (2) momami (1) mozart (2) muffin (1) muskotály (1) müzli (1) nápolyi (2) narancs (10) németország (17) nestlé (3) niederegger (2) norvégia (1) nugát (4) nutella (1) olaszország (8) olaszorszag (3) orange lindor (1) oreo (1) percipán (1) philadelphia (1) pisztácia (1) pite (1) plamil (1) portugália (1) praliné (1) puding (1) puszedli (1) ragusa (1) reber (2) rendezvény (2) ribizli (1) Rimóczi-art (1) ritter sport (4) rizs (3) robbanócukorkás milka (1) rondino (1) rózsabors (2) sacher torta (1) sajt (2) simón coll (1) skittles (1) (1) spanyolország (1) starbrook airlines (2) sütemény (3) svájc (19) svédország (1) swiss dream (1) szaloncukor (1) szamos (1) szanto tibor (2) szeder (1) szilva (2) szőlő (2) tea (1) tej (15) téli fagyi (2) toblerone (2) tojáslikőr (1) toms (1) torta (1) tronky (1) trüffel (3) tuc (1) usa (4) vegán (1) vendégposzt (1) verpoorten (1) villars (2) white chocolate lindor (1) willies cacao (1) yogurette (1) zaabär (2) zotter (1)

09.
augusztus

chocoMe

Bon Viki  |  1 komment

Mikor a Szent László úton sétálva megláttam a chocoMe logót a fejem felett, máris megértettem, hogy miért okozott derültséget, amikor megkérdeztem, hogy autóval be tudunk-e állni a gyár udvarára. Az üzem ugyanis egy társasház földszintjén lévő üzlethelyiség. Egy belső nagyobb teremben történik maga a gyártás, ennek előterében pedig egy kisebb szoba az iroda, itt várt miket Mészáros Gábor, a tulajdonos.

Van külön bemutatótermetek is valahol, vagy itt, egy helyen található a teljes cég?
Egyelőre ez a teljes cég, de épp ma kezdődik az átalakítási munka. Bérelünk itt nem messze a sarkon egy nagyon romos házat, az lesz kívül-belül teljesen felújítva. Összesen 80 nm, ott lesz egy iroda, papíralapanyag raktár, készáru raktár, illetve azt tervezem, hogy itt megvalósítom Magyarország legszebb csokoládéboltját is.

Ambiciózus terv. És miért éppen itt a XIII. kerületben?
Szándékosan nem akartam túl frekventált helyre menni, hogy az egész megőrizze ezt a kis manufakturális külvárosi jellegét (már ha ezt külvárosnak tekinthetjük persze). Ha elmész Párizsba, Pierre Marcolini ott sem a Champs Elyséesn van, hanem egy olyan kis eldugott utcácskában, ahol meg se találod.

És addig is hol célszerű keresni a termékeiteket?
Az értékesítés úgy néz ki, hogy egyrészt jönnek az egyéni rendelések a weboldalon keresztül, amit postázunk nekik vagy a viszonteladó partnereknek, akik borszaküzletek, pálinka üzletek, gourmet ajándék-édesség üzletek.
Emellett mi is igyekszünk minél láthatóbbak lenni, a különféle nagyobb rendezvényekre mindig megyünk, például a Budai várba. Idén is lesz szeptemberben csokoládé-, illetve októberben pálinkafesztivál.

Időközben átsétáltunk az irodán és egy apró összekötő szobán (raktár) és belépünk az üzembe. Ha eddig úgy is gondoltuk, hogy ez csak egy társasház földszintje, máris nyilvánvalóvá válik, hogy ez bizony egy üzem: kapunk szép fehér köpenyt, és átesünk a kötelező formaságokon (fertőtlenítő kézmosás stb.).
Honnan jött a csokoládégyártás ötlete?
Sokan cukrásznak gondolnak, de valójában eredetileg közgazdász vagyok, csak jóval később végeztem el Belgiumban az akadémiát. Előtte sokáig, kb. 6 évig a Heinekennél dolgoztam manager pozícióban, mint a vendéglátásért felelős. De azért nem áll messze tőlem ez a világ sem, a 90-es évek elején Balassagyarmaton szüleim nyitottak egy kis delicatesse üzletet, ahol sok kuriózum volt megtalálható, ez akkoriban olyan különlegességnek számított, hogy még Salgótarjánból is átjártak vásárolni. Akkor a nyári szünetben minden nap ott dolgoztam, valamilyen szinten a gasztronómia iránti fogékonyság ott alakulhatott ki bennem. Anya egyébként is az olyan kis gourmet dolgokat szereti, mindig finomságokat főz, saját receptek stb., én pedig mindig szerettem ott ólálkodni a konyhában. Persze tetézte a gasztronómiához való kötődésemet az is, hogy a Heinekennél a trade marketing osztályon dolgoztam, ahol két ágazat volt, az egyik a kiskereskedelemmel foglalkozott, én pedig a vendéglátásért voltam felelős.

Akkor ez puszta véletlen, hogy pont csokoládé?
Természetesen nem, amikor azon gondolkodtam, hogy mivel foglalkozzak, mindenképpen a gasztronómiához köthető dolgot kerestem. Annak több oka is van, hogy pont csokoládé lett. Egyrészt az anyagi oldal, ugyanis ez volt az az üzletág, amit viszonylag kevés befektetéssel is el lehetett indítani, ellentétben a vendéglátással, ahol ehhez több tíz millió szükséges. Másrészt pedig a vendéglátás terén már óriási nagy a piac, a csokoládé ügyében viszont Magyarország még viszonylag szűz terep.

Azért itthon is akad egy-két konkurens, nem?
Igen, de itthon nem nagyon van nagyságrendileg tíz csokoládékészítőnél több, és mivel ez egy szűk csoport, ezért elég jól ismerjük egymást. Van persze olyan is, aki nem túl szociális, hanem inkább rivalizálós, de alapvetően jóban vagyunk egymással. Sőt,  Szántó Tibivel például októberben is megyünk Londonba csokoládé vásárra kiállítóként.

És miben láttad meg az új lehetőséget ezen a területen?
A koncepció az volt, hogy láttam, hogy a magyarországi csokoládékészítő piac főként bonbonokat gyárt. Táblás csokoládéja is van szinte mindenkinek, de inkább csak kiegészítő jelleggel mogyorós, vörösáfonyás, ilyesmi, míg bonbonokból rengeteg van mindenféle különböző ízesítésű és fűszerezésű. Én meg úgy voltam vele, hogy akkor csináljuk meg ugyanezt a táblás csokoládéba.

Az ízesítések és fűszerek sokaságáról már a boltok polcain látható termékek alapján is lehet némi fogalma az embernek, de itt a műhelyben válik mindez kézzelfoghatóvá: szinte az egész falon, egymás alatt több sorban látható a különféle fűszerek színkavalkádja, mellettük pedig a nagyon jellegzetes gyümölcsdarabkák sorakoznak jól zárt edényekben.


És honnan származnak ezek a fűszerek és gyümölcsök?

Amit csak lehet, liofilizált gyümölcsökkel próbálok megoldani (meggy, ribizli stb.). Azért ilyeneket használunk, mert sokkal intenzívebb ízük van, mint egy kandírozottnak vagy aszaltnak. Vannak persze kivételek is, mint például a mazsola, az ugye mazsola, abból nyilván nincs liofilizált, illetve például a vörösáfonya, amiből szerintem egyszerűen finomabb az aszalt. Itthon sajnos nincs olyan cég, aki liofilizálna gyümölcsöt, így ezeket mind Németországból vesszük.
De egyébként is sok alapanyag van, amit nem itthon vásárolunk, mert nem lehet beszerezni. Ilyen például az ehető arany, illetve az ehető virágok, amiket Franciaországból hozunk.

Az ehető arany az ugyanaz, mint a pezsgőben lévő fogyasztható arany?
Igen, ezt is nagyon nehéz volt beszerezni, ezt például Firenzéből hozzuk. Egy ilyen dobozban 1 gramm arany van, ez kb. 90-100 tábla csokoládéra elegendő (és tényleg arany árban van).

Összesen hányféle csokitok van?
Összesen... nem vagyok jó matekból, nem én számoltam ki, de ha 74 különféle feltét közül lehet válogatni, akkor bőven 50 millió felett van a teljesíthető variációk száma.

Mindig mást készítetek, vagy van egy standard ami folyamatosan készül a viszonteladók számára?
Ez változó, most épp azt találtam ki, hogy lesznek termékcsaládok. Kilenc fő termékcsaládot alakítottam ki, mert van arra igény (különösen a viszonteladók részéről) hogy kész fotó alapján válasszanak termékeket. Ezek a termékcsaládok pedig nagyjából lefedik a különféle ízvariációkat (magvas, gyümölcsös, fűszeres, magvas-gyümölcsös, virágos, borokhoz, pálinkákhoz és gyümölcspárlatokhoz készített összeállítások, illetve gyerekeknek összeállított család).

Az ízeket ki találja ki?
Ezeket mindig én szoktam. A 9 termékcsaládban kb. 250 féle termék van, de ez a szám várhatóan folyamatosan nőni fog. Folyamatosan kísérletezek, kóstolgatok, próbálgatok ízeket. Illetve az egyedi rendelések során is sokszor találkozom olyan összeállítással, ami jó és még nem próbáltam, mivel még eszembe se jutott, annyiféle variáció képzelhető el. Múlt héten is volt egy tök egyszerű, de mégis fantasztikus ízvilág: narancsos bors fűszerezés étcsokoládéval, tört chili paprikával és narancshéjjal.

És melyik a Te kedvenc csokoládéd?
Mindig van új kedvenc, de jelenleg leginkább egy korianderes alapfűszerezésű eper-vörösáfonya-mandula fehércsokoládéval. Másik ízkavalkád ami különleges, az a jázmin-kókusz-mazsola. Ha pedig étcsokoládét kellene megemlíteni, akkor feketeszeder-meggy-málna összeállítás, vagy a fahéj-rózsa-meggy. Szerintem a meggy a legfinomabb liofilizált gyümölcsünk, ami különösen jól passzol az étcsokoládéval.

És honnan származik a csokoládék alapanyaga?
Mi azt a Callebautól vásároljuk. Háromféle alapanyagot használunk: tej (39% kakaó szárazanyag tartalom), ét (65% kakaó) és fehér. Nagyon fontos volt már a kezdetektől, hogy az alapanyagok minden tekintetben a legjobbak legyenek. Csokoládé alapanyagok közül van a Callebautnek is fele ennyibe kerülő terméke, de nekünk sokkal fontosabb volt, hogy abszolút magas minőséget képviseljünk. Így mind az ét, mind a tej, mind pedig a fehér csokoládéból a termékskálán a legjobbak közül lettek kiválogatva ezek. Azért tudni kell, hogy ezek a csokoládé alapanyagok már így zacskós formájukban is nagyságrendileg többe kerülnek, mint a különféle tehenes táblák a kisboltban.

A háromféle alapanyagot megcsodálhatom mind pasztilla, mind pedig folyékony formában, a fal mellett ugyanis három gép folyamatosan kevergeti őket. Ezeknek a zajában pedig beszélgetésünk alatt is szorgosan halad a munka, folyamatosan kerül az alapanyag a formákba, majd egy kis előkészítés után már kerülnek is rájuk a feltétek. Mellettünk már a csomagolás zajlik, Gábor mellett a pulton is egyre nagyobb domb emelkedik a különféle ízesítésű táblákból.
A csokoládé minősége vagy a design fontosabb a vásárlók számára?
Két fő szempont volt, amikor mindent megterveztünk. Egyrészt legyen gyönyörű a csomagolás, mert amikor egy vevő elsőként találkozik egy új termékkel, akkor az alapján dönti el, hogy meg fogja-e venni. Tehát mindenképpen olyan kell, ami vizuális élményt jelent számára, egyfajta kívánatot ébresszen benne.
Másrészt viszont csak akkor fogja újból megvenni a terméket (már másodszor vagy harmadszor), ha az nem csak szép, hanem ízletes és finom is volt számára. Emiatt fontos, hogy az alapanyagok is minden tekintetben a legjobbak legyenek. Tehát egyik szempont sem lehet fontosabb, ezek kiegészítik egymást, önmagukban nem érnének semmit.

Te tervezted a csomagolást is?
Nem, közösen, van egy belsőépítész barátom, Ebedli Gyula, az ő segítségével született meg a doboz (egyébként ez egy 5 hónapos folyamat volt, mire ebből csomagolás lett). Sok-sok ötletelés, beszélgetés és kísérletezés árán sikerült ilyenre kifejleszteni. De végülis megérte, úgy gondolom tényleg szép lett. Megnyertük a Pack csomagolás design versenyt, amin az édesség kategóriában első helyezést értünk el.
A csomagolásnál nagyon fontos volt, hogy egyfajta eleganciát sugározzon, a prémium jelleget ezzel a fekete-arany kombinációval valósítottuk meg. Emellett az is fontos szempont volt, hogy egyszerűséget is képviseljen, nem akartuk, hogy elvegye a figyelmet a termékről, így maga a csokoládé önmaga csomagolása is tulajdonképpen. Eredetileg amúgy csak fekete volt, csak az kicsit gyászkeretesre sikeredett. Ezért került rá a kakaóbab motívum, ami ráadásul egy narancsbőr effektes formalakkozással van ellátva, így van egy kis struktúrája. Ezáltal barátságosabb a dolog.

Láttam egy kis csokit is az előbb, őt még nem láttam az üzletekben sem, ez egy új termék?
Nem, ez egyelőre csak szállodákban kapható, ők szokták bekészíteni a szobába.

Gábor közben ide-oda rohangál, amiről látja rajtam, hogy érdekel, az máris ott van a kezében, legyen az csokoládé pasztilla, az elnyert oklevél vagy éppen aranypor. Az összetevőkről mesélve is, bármi is kerül szóba, szinte azonnal odavarázsol elénk egy már elkészült, olyan ízesítésű terméket. Időnk azonban a végéhez ért, lassan visszasétálunk az irodába.

Mikortól kezdődött a csokoládé fellendülés számodra?
Október után, nagy lendületet adott nekünk a pálinka fesztivál. Viszonylag rossz időben kezdtük el, tavaly június 21-én, a nyár közepén, amikor a csokoládénak épp holt szezonja van. Tavaly november-december körül még viszonylag kevesen ismertek, azóta azonban a márka ismertsége egyre inkább növekszik.

Sok marketing munkát igényel mindez?
Egyáltalán nem, sőt azt tudom mondani, hogy marketingre nem költöttünk idáig túl sok pénzt. Elég magas a márka ismertsége, és tök jó elismerő dolog, hogy már nem én keresek viszonteladó partnereket, hanem folyamatosan jönnek az érdeklődő e-mailek, hogy vidéki delicatesse üzletben szeretnék, és hogyan lehetne értékesíteni stb.

És a jövőben szeretnél nyitni más országok felé?
Szeptembertől Ausztriában és Romániában is kapható lesz a termék. Szlovákiában már elindult április környékén a dolog, azonban elég nehézkesen, mert eleinte a viszonteladó partnerek nem akarták megvenni, ugyanis kb. 6 EUR lett volna az értékesítési ár, ennyiért pedig szerintük nem lehet csokoládét eladni...
Végülis úgy indult el, hogy az én értékesítői partnerem, aki képviseli a chocoMet kint, ő minőségi borokat is értékesít Szlovákiában, és azt mondta, hogy próbáljuk meg. És meglepő módon nagyon megkedvelték.
Szeptemberben pedig Ausztráliában indul egy csokoládé üzem, mintegy 100nm területen, egy franchise jogot adtam el egy magyar házaspárnak, akik ott fogják gyártani a chocoMet ugyanezzel a csomagolással, receptúrával és weboldallal.

Sok sikert kívánunk! És remélhetőleg hamarosan találkozunk az új bolt megnyitása után is.

Elindult időközben a goldenblog2011 szavazás is, minden támogató szavazatot köszönettel fogadunk:

Címkék: interjú csokoládé mészáros gábor chocoMe

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chocologia.blog.hu/api/trackback/id/tr693127814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zoltan.em 2011.08.09. 11:25:26

milyen érdekes nyilatkozat,
egy másik blogban még úgy nyilatkozott, hogy nem fog boltot nyitni Magyarországon...
mi jön még? bekerül a chocoMe a Tesco-ba? elkezdődik a tömeggyártás, és kézzel készült termékként hirdetjük?
ennyit a különlegességről