A német Bahlsen cég családi vállalkozás, amely több mint 120 éve foglalkozik minőségi kekszek gyártásával. Először aggódtam, hogy unalmas lesz ez a cégtörténet (szokásos felsorolás, ki mikor kit vett meg), de a múltjukban keresgélve nagyon sok érdekes történet került elő.
A cég 1889-ben alakult Németországban, Hannover terültén. A kekszkészítő gyár 
a szokásos módon az alapító, Hermann Bahlsen (1859-1919) után kapta a nevét.
Már 1891-ben bevezetett egy újfajta kekszet, amit Hannover legismertebb lakójáról, Gottfried Wilhelm Leibniz polihisztorról nevezett el. A keksz a mai napig egyedülálló, és nem csak azért lett híres, mert a keksz szélén 52 "fogacska" van, hanem mert ennek a keksznek különlegesen finom vajas az íze is.
A Bahlsen cégnek elég volt csupán 4 évnyi kemény munka ahhoz, hogy Brüsszelben, az élelmiszeripari vásáron egy aranyéremmel térjen haza. A sikerek után, 1896-ban kitalálták, hogy a keksznek egy ágaskodó ló legyen a jele, ami 1903-ban megváltozott egy TET védjegyre, ami annyit jelent, hogy „örökké tartós”.
1906–ban új termékek kerültek piacra, a Noch eine és az ABC Russisch Brot, mind a kettő termék kapható a mai napig.
1913-ban igen különös reklámot talált ki Änne Koken, a reklám bélyegeken a cég sikerének titka látható 12 jelentben:
Liszt / tojás / tej és tehén / vaj / cukor / keverés / sütés / tiszta csomagolás / szállítás / mindenki számára / mennyei étel / kevés pénzért.
Főszereplő és a mesélő egy szárnyas angyal, valamiért a színesbőrűeket is belekeverte az alkotó (talán nagyobb vevő rétegre számított?). A bélyegsorozat mutatja a keksz szükséges hozzávalóit, a gyártási és csomagolási folyamatot, valamint a termék világméretű terjeszkedését. Valljuk be, igen érdekes gondolat egy élelmiszert kis angyalkával ábrázolni, és bélyegekre festeni, de több mint 100 éve jól működik a cég, úgyhogy valószínű valamit tudnak, ha mást nem, „sütni” :-)
1919 november 6-án, 60 évesen elhunyt Hermann Bahlsen, fiai Werner, Klaus és Hans vették át a cég irányítását. Szerencsére a fiúk is jó üzleti érzékkel voltak megáldva, 1964-ben Hans gondolt egy merészet és a keksz gyártást kibővítette burgonya chips gyártással (ezekből egyik kedvencem a Lorenz Pomsticks).
1968-ban Bahlsen cég megvette a Gubor csokoládé gyárat, amit 1991-ben tovább is passzolt a Hershey cégnek. 1995-ben újabb cégeket vásárolt, a Brandt (kétszersült kenyér) és Gottena (édes keksz), ezek még most is a Bahlsen kezeiben vannak.
2002 évre annyira kinőtte magát a cég, hogy két, úgynevezett brand stratégiát kellett kidolgozniuk, miszerint a Bahlsen (mindennapi kényeztetés arculatot kapta) és a Leibniz (ha már nagyon éhes vagy stílus a jellemző) logóján változtattak.
Közben persze nagyon figyelnek arra, hogy a fogyasztókat folyamatosan újdonságokkal árasszák el.
2013-ban esett meg a címben is említett történet, a kekszgyár szecessziós épületének bejárata fölül fényes nappal ellopták a 100 éve ott lógó húszkilós, aranyozott bronzkekszet (a videón meg is tudjátok nézni az 52 fogú, 20 kg-os cégemblémát és megtudhatjátok, hogy hol tart a nyomozásban a német rendőrség).
Halkan megjegyezném, hogy többféle hírt is hallani/olvasni, van amelyik szerint a cégfőnök nem engedett a zsarolásnak, de közölte, hogy ha visszaadják a vállalat számára nagy eszmei értékű cégért, hajlandó jelentős "szociális akciót" indítani, amelynek keretében 52 ezer Leibniz kekszet osztanának szét 52 szociális intézményben.
